Magyar
Gyakori, hogy egy-egy pénzintézet vagy más személy a követelését úgy kíséreli meg behajtani, hogy követeléskezelő vállalkozásnak ad megbízást. Ebben az esetben a követeléskezelő keresi meg az adóst és próbálja meg megbízója követelését érvényesíteni. Előfordul azonban, hogy a követeléskezelő cég túllő a célon, és nem jogszerű eszközökkel kívánja behajtani a követelést. Mit tehet meg a behajtó?
Elő-előforduló tévedés, hogy az adós a követeléskezelőt összetéveszti a bírósági végrehajtóval. A követeléskezelő azonban nem végrehajtó. A követeléskezelő olyan cég vagy más személy, aki a hitelező megbízása alapján, és a hitelező meghatalmazásával jár el annak érdekében, hogy az adós a tartozását a hitelezőnek megfizesse. Tehát a követeléskezelő munkatársa nem jogosult például sem értéktárgyakat lefoglalni, sem fizetésből letiltani, mivel ezeket bírósági végrehajtó teheti meg, és csak végrehajtható okirat (pl. jogerős ítélet, fizetési meghagyás) alapján. A behajtónak még a bankhitellel vásárolt gépjárművet is csak akkor kell átadni, ha az a bank tulajdona, például lízingszerződés esetén, vagy ha a bank vételi jogát jogszerűen gyakorolta.
A követeléskezelő a megbízása alapján jogosult arra, hogy az adóst levélben, telefonon, vagy akár személyesen megkeresse. Ehhez szükség van a megbízótól (pl. banktól) kapott meghatalmazásra, melyet az adós jogosult a behajtótól elkérni, illetve a behajtó is köteles meghatalmazotti minőségét igazolni. Szintén feltétel, hogy az adós személyes adatainak a behajtó részére való átadása jogszerűen történjen. Ellenkező esetben a követeléskezelő semmilyen megkeresésre nem jogosult.
Természetesen a behajtó megkeresései nem lehetnek sem fenyegető, sem zaklató jellegűek, ellenkező esetben bűncselekményt valósíthat meg. Nem elfogadható és jogsértő a gyakori (akár napi) telefonhívás, sms küldés, különösen akkor, ha például az adós már nyilvánvalóvá tette, hogy a követelést vitatja. A behajtó nem jogosult az adóson kívül más személyek, például családtagok, szomszédok megkeresésére, kikérdezésére (pl. arról, hogy milyen vagyona van az adósnak). A behajtó nem foghat személyes adatok gyűjtésébe sem az adós személyét illetően, kizárólag olyan adatot gyűjthet, ami nyilvános (pl. ingatlan-nyilvántartás adatai).
Sokszor felmerül kérdésként a követeléskezelő személyes adatkezelésének jogszerűsége. A személyes adat kezelésének alapvető szabálya, hogy személyes adat csak az érintett személy hozzájárulásával kezelhető. Ezért, ha a szerződésben az adós hozzájárult adatainak a követeléskezelő részére való átadásához, akkor a behajtó jogszerűen kezelheti az adatokat.
Abban az esetben, ha az adós hozzájárulása hiányzik, akkor a személyes adatainak kezelésére külön jogszabály engedélye alapján lehet joga a követeléskezelőnek. Ilyet tartalmaz például a hitelintézeti törvény, amely engedélyezi a személyes adatok harmadik személynek történő átadását abban az esetben, ha a pénzügyi intézmény érdeke ezt az ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához, vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi. Hasonló rendelkezések érvényesek például a földgáz, villamos energia szolgáltatónál felhalmozott tartozások esetében.
Fontos, hogy az adatkezelésnek meg kell felelni a szükségesség, a célhoz kötöttség, és a tisztességes adatkezelés követelményének. Ebbe pedig már nem fér bele az, hogy a behajtó a szerződésben nem szereplő adatokon túl további személyes adatok beszerzésébe kezdjen (pl. családtagok, szomszédok útján) az érintett adósról. Például, ha az adós nem adta meg a telefonszámát a hitelező részére, akkor a behajtó az adós hozzájárulása nélkül a számot nem szerezheti meg, és nem kezelheti.
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
A megbízható jogi képviselő
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
info@kocsis-iroda.hu
(1) 266-6621
- - - - - - - -
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
)
Heti egyszeri hírlevélben értesítjük aktuális lakáspiac helyzetről és alakulásáról.
){kind=icon}